Oldal kiválasztása

Több helyen, több alkalommal foglalkoztak a felügyeletí díj számviteli elszámolásával. Összefoglalva a lentieket a felügyeleti díjat az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.

 

  • A számviteli levelek 5505. számú kérdésre adott válasz alapján a felügyeleti díjat igénybevett szolgáltatásként kell elszámolni.
  • A SZAKMA 2012/6. számában a számviteli törvény 81. § (2) bek. e) pontja alapján egyéb ráfordítás
  • A Magyar Könyvvizsgáló Kamara is reagált a kérdésre, amit lentebb olvashatunk.
  • A számviteli levelek 5587. számú kérdésében az alábbi választ írták ennek fényében:

“Mivel az elszámolás kérdésére sem az élelmiszer-felügyeleti díjat megállapító, meghatározó törvény, sem a számviteli törvény konkrét választ nem ad, a kérdésben a szakmai vélemények alapján lehet dönteni. A SZAKma időszerű kérdéseire adott válasz helytállósága felett a minisztérium számviteli főosztálya őrködik, hivatalos állásfoglalásként azt indokolt elfogadni. Így az élelmiszer-felügyeleti díjat az egyéb ráfordítások között kell kimutatni.

Kérjük, a Számviteli Levelek 268. számában az 5505. kérdésre adott válaszunk helyett jelenlegi válaszunkat vegyék figyelembe.”


 

Könyvvizsgáló Kamara:

Két szaklap teljesen különbözőképpen értelmezi az élelmiszerlánc-felügyeleti díj könyvelését. A Számviteli levelek 5505 számú kérdése értelmében az igénybe vett szolgáltatások között kell megjeleníteni (52), mert nem hatósági díj és nem egyéb ráfordítás. Ezzel szemben a SZAKMA 2012/6 számának 47/2012/6 számú időszerű kérdésben viszont a Szt. 81 § (2) bek. e) pontja értelmében tárgyévi egyéb ráfordítások közé könyvelteti.

Melyik a helyes értelmezés?

Szerintem a SZAKMA szerinti megítélés a helyes, mert egy elkülönített állami pénzalapba jut ez a pénz, amelyet a Szt. az egyéb ráfordítások közé könyveltet.”

2012. szeptember

Egyetértek a kérdező álláspontjával, a szakmában megjelent állásfoglalás a helyes véleményem szerint is. Ez a felügyeleti díj olyan szakaszában fizetendő az újratermelési folyamatnak, amikor már nem lehet az önköltség része, tehát a költségként való elszámolás nem igazán jöhet szóba. Alapja a nettó árbevétel, ebből következően az értékesítés fázisára esik, tehát inkább csak ráfordítás lehet. Az Szt. 81. § (2) bek. e) pontja pedig felsorolja, hogy mik tartoznak ide és ebbe a kategóriába fér bele ez a díj is. A felügyeleti díj inkább az adókra hasonlít, mint az igénybevett szolgáltatásokra. Ez is azt támasztja alá, hogy inkább egyéb ráfordítás. Ha a szervezet támogatása érdekében kellene fizetni ezt a hozzájárulást, akkor is egyéb ráfordítás lenne. A számviteli levelekben megfogalmazott vélemény sem áll messze az igazságtól, emellett is lehetne érvelni, de ott egy másfajta logika alapján dönthettek, és sajnos nincs indoklás a véleményhez, csak egy tényközlés, így nem derül ki, mi volt a vélemény alapja. Ha ez a szervezet szolgáltatást nyújt a termék termelhetősége, értékesíthetősége érdekében, akkor még az is lehet, hogy költségként elszámolható tételek is lehetnek benne. Ha alapvetően az értékesíthetőséghez kapcsolódódik, akkor viszont inkább ráfordításként kell elszámolni. (Innentől kezdve persze nem csak egyéb ráfordítás lehetne, hanem közvetlen ráfordítás is az értékesítés költségei között, amit viszont az szt. csak közvetett ráfordításként enged elszámolni.)

Szt. 81. § (2) e) * az államháztartás egyes alrendszereivel (a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok, a társadalombiztosítás költségvetéseivel), az Európai Unió különböző pénzügyi alapjaival (pénzügyi forrásaival) elszámolt – a bekerülési érték részét nem képező, illetve a költségek között el nem számolható – adók, díjak, illetékek, hozzájárulások tárgyévre bevallott, fizetett, illetve fizetendő összegét;

81. § (1) Egyéb ráfordítások az olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak.

(2) Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni:

a) az üzleti év mérlegfordulónapja előtt bekövetkezett, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált káreseményekkel kapcsolatos – a le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló – kifizetéseket, elszámolt, fizetendő összegeket;

b) a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét;

c) * a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – belföldi vagy külföldi gazdálkodónak – az üzleti évhez kapcsolódóan – adott támogatás, juttatás összegét;

d) a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok javára teljesített – az üzleti évhez kapcsolódó – befizetések összegét;