Oldal kiválasztása

Mi a helyes eljárás akkor ha fordított adózású ügyletnél ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak, vagyis előleget fizetnek?

 

Abban az esetben, hogy ha fordított adózás hatálya alá eső ügyletek keretében előleget fizetnek, az előleg után nem keletkezik adófizetési kötelezettség. Az adóhatóság álláspontja szerint is csak akkor értelmezhető előleg esetén az adófizetési kötelezettség ha az értékesítő/szolgáltatást nyújtó fél az adófizetésre kötelezett. Tehát ebben az esetben akár egy a számviteli törvénynek megfelelő átvételt igazoló bizonylat is elegendő.

 

Kúria Kfv.V.35.073/2016.

“…Az elsőfokú bíróság és az alperes figyelemmel volt arra, hogy a számlakibocsátó építési, szerelési munkákra vállalt kötelezettséget az anyagok biztosításával, és építési engedély is kiadásra került, így az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 142.§ (1) bekezdés b) pontja alapján az ügylet a fordított adózás alá esik. Az előleg számlákra az Áfa tv. 59.§ (1)-(2) bekezdései alkalmazandóak, amely jogszabályhelyekben foglaltak értelmében az előleghez csak egyenes adózás esetén kapcsolódik áfa fizetési kötelezettség, amikor a teljesítésre kötelezett: a szolgáltatásnyújtó az adófizetésre kötelezett. Abban az esetben azonban, ha a gazdasági eseményre fordított adózást kell alkalmazni, akkor sem az előleget fizető félnek, sem az azt átvevőnek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, az előlegről kiállított számlán tehát nem kell áfa-t felszámítani. A hatóság a számlakibocsátó egyenes adózással kibocsátott számláit ezért jogszerűen kifogásolta….”